Ezen az estén igen nehéz volt leírni a dolgokat, mert végre sok motoros élményem volt és elfáradtam, de hála égnek megerőltettem magam így a blogba is van mit beletenni.

Először is jelentem ez egy egész pofás motoros nap volt. Túl sok volt a tötyörgés (vagy tötymörgés szó a jó szó? 🤣) és ez által a brutális sok záróvonal átlépés. Mielőtt nagyon felhördülne a nép, ezt tényleg itt tanulom meg újra és újra

Na, de kezdjük az elején. Ott tartottunk, hogy este a szobát és a dolgaim fűtöttem és szárítottam. Egyébként a hidegben piszok jól aludtam, de ez kb bemcsi és pulcsi a takaró alatt style miatt volt (keletiek értelmezési előnyben😝) Reggel egy kis fürdőszoba fűtés után lerongyoltam reggelizni. Csodálatos, nap sütötte a Resia-t láttam meg és felcsillant a remény az esőmentes naphoz. Egész jó reggeli volt és kértem rendes eszpresszót a reggelizős fos kávé helyett és kaptam is. Nyami.

Itt 11-ig lehetett lenni, de vélhetőleg senkit nem lep meg, hogy 11-kor még pakoltam a zuhany után Apropó 11. Olyan 10:30 körül még nagyon verekedtem egy medvével a felfűtött fürdőszobában amikor kopogtak. Kiabáltam én, de igen süket lehetett, mert bejött. A szoba állapota vélhetőleg megijesztette és sűrű elnézéskérés mellett elhagyta a tetthelyet. A szoba úgy nézett ki, mintha bombát robbantottak volna ugyanis minden táskát kipakoltam, mert logikai hibák voltak benne és újra kellett gondolno. A motorozás közben kellettek dolgok előző nap és rossz helyen voltak, így ki kellett javítani a hibát, de ehhez minden táska tartalma változott. Fullra voltam pakolva, ez ilyen 😁

A recepción kifizettem az adót, kaptam egy plexitisztító kendőt a nénitől és az alkoholt meg a kólát se kellett kifizetnem. Zsír, bár vacsi helyett a két kis szenyóból ki jöhetett. Mindenesetre kedves volt tőle és korrekt, ajánlós a szállás emiatt! Felpakoltam go. (atya isten, még vagy 2 hétig minden kurva nap le és fel kell pakolnom, már unom )

Az útvonalam reggel töröltem, mert a Stelvio Pass-on kb – 1 fok volt és hóesés várt volna. Örök hála a Kanyarfotósnak, hogy tudtunk beszélni előtte, mert valamit csúnyán benéztem az előrejelzésben. A kanyarfotós sráccal chateltem reggel és mondta, hogy 3. nap fagyna lilára és ma nem lesz fent. Na mondom sztornó. Igazából a Garda tó nincs közel, pláne ha nem egyből a szállásra megyek, így nincs gond. Szállás keres, foglal go.

Miután elindultam igen hamar megálltam, mivel a tó egyik látványossága a templom torony közel volt. Ugyanis ez egy elárasztott terület, mely egy falut temet el, azonban a templom tornya látszik. Szép ez kétségtelen, főleg hegyekkel körben, de igen nagy tömeg volt. Szeretem Olaszországot és most azért, mert mindenhol van motoros parkoló. Pár fotó és húztam is. Jó lett volna körbe sétálni, de több ezer km és sok nap vár, nem fért bele minden.

A látvány megtekintése után igen hosszú út várt rám mire a Garda tóhoz értem, így nem időztem. Egész szuper kanyargós úton mentem, aztán egyre ismerősebb volt a terep. Közben jöttem rá, hogy 2 éve pont erre jöttem csak szemből. Tök szép az út, gyümölcsösök végig, mindenhol hálózva és feszt locsolva. Később patakok mellett a mindenfelé a szőlős domboldal. Ahogy haladtam egyre melegebb volt, így ideje volt megállni és kivenni a kabátból a két belső réteget. Reggel nagyon csípett még az idő, így vastag zokni és egy motoros aláöltöző is volt alul. Ez utóbbit nem tudtam levenni, ez a nap végére fájt is nagyon Persze lehetett volna, de nem akartam ezt a remek hátsót mindenkinek megmutatni… 🤣

Ezt persze úgy, hogy megálltam tankolni. Oohh már el is felejtettem ezt a csodás önkiszolgáló benzinkút tengert Tapasztaltan nyúltam hozzá, hisz már elvesztettem korábban effajta szüzességem. Egyébként ez otthon is elterjedhetne, hisz nem kell személyzet, bemenni, sort állni. Persze nagy probléma van ezzel akkor, ha pisilni is szeretnél és így nem tudsz Sebaj megálltam egy erős folyású folyóparton romantikusban.

Viszont elkepesztő erős lett a forgalom, konkrétan alig lehetett haladni és melegem is volt néha már. Városokban tömött sorok, végig záróvonalak, de olasz motorostársaim kiokosítottak, elképesztő pofátlanul kell menni előre mindenhol. Mire a Garda tó partjára értem igazi ganyé motoros lettem Bár ez itt senkit nem érdekel, senki nem tol le, sőt sokan húzódnak is bárhol. Imádom.

Aztán megérkeztem, Garda tó az egyik új szerelmem. A keleti parton volt a szállásom, de én nyugatnak mentem. Körbe akartam menni, de időm ennyi nem volt már, mondom mindegy csak valameddig. Itt is dugó végig és rendesen szűk út, hisz balra a tó lent, jobbra szikla majd alagút és ez váltakozik. Varázslatos a hely, bár hegy és víz nekem elég a boldogsághoz. Az út szélén megpihentem. Na mondom kéne még valami szerpentin is, mert láttam itt többet is. Van fent egy kisebb tó, de arra már nincs idő vagy megint nem pihenek este. Kinéztem egy másik utat ahol visszafelé tudok jönni.

Hát nem életem legjobb szerpentine, pláne, hogy ekkor még nagyon nem voltam ráhangolódva. Viszont jól szórakoztam közben, na meg tudtam nincs min aggódni, hisz ebből sok lesz még. Megálltam egy kilátó ponton ami egy nagyon szép kanyarhoz lett építve és a tó nagy részét be is látni.

Utána sikeresen körbe mentem, kis 1,5 sávos helyen. Lassú tempó, de ha jönnek szembe baj van, szóval ésszel kell. Kifejezetten élveztem, de nagyon messze volt még az élvezetes kanyargós motorozás. Van amikor nem megy, akkor nem erőltetem, hisz több száz, sőt ezer kanyar lesz még.

Miután lejöttem egy német motoros 3-as team közé kerültem, mert az utolsó társuk nem nagyon tudott megelőzni. Egy komplett magyar teamet leszabálytalankodtunk. Sokáig mentem velük, nagyon tolták és épp volt egy két gyér rész is.

Aztán másfelé mentek ez után sajnos az állandó dugó várt, nagyon elfáradtam. Az a baj az állandó szabálytalan előzéssel, hogy nagyon figyelni kell ki ne kanyarodjon valaki vagy legyen mindig helyed. De megjöttem szállásomra. Csak 276 km volt, de majdnem 6 óra, durva.

Egy garázsba kellett állnom, mert ott voltak motornak helyek, remek. Szép nagy hely. Van lift. A szoba apró, nagyon régi már, de alapvetően tiszta. A terasz a tóra nézett, így a hullámzást hallgatva a második sörömet kortyolva írtam ennek a sztorinak a facebook posztját anno.

Miután felpakoltam és levettem a brutális meleg nacit és stb, zuhi és kerestem egy boltot. A szállás hátulütője, hogy semmi nincs itt, szóval motorral kellett boltot találni, de nyugi ez pipa hisz a sör is onnan van😝. A szálláson van étterem, de valami menüs módszerrel vacsoráztatnak amit googleban nagyon értékeltek. Na viszont ezt lekéstem, így csak pizzát tudtak adni.

Hát megettem, a jó pizza nem ilyen maradjunk annyiban, Olaszország szégyene. Kb ennyi történt ezen a napon. Aztán meginni a sört és csucsukázni. Kövi nap a comoi és a Maggiore tó vár, ha az idő is kegyes. (nyugi az volt, de az volt a legkevesebb – ijj spoiler veszély – )

Jó lét polgártársak

Az összes reakció: