No, akkor csapjunk bele ebbe a fene tudja már hányadik napba (08.19 azaz az 5. nap) 😅
Végre ma egész tisztességes alvást sikerült eszközölni, mely után borús napra ébredtem, de még ez se zaklatott fel nagyon. Feküdtem, bámultam előre a tenger felé, ráérünk. Ittam két kávét is, egy kis kaja. Ekkor még nem is sejtettem milyen nap lesz.

Nézegettem az időt, csepergett néha, de semmi extra. Azonban ilyen-olyan riasztások vannak, de annyira nem is nagy szám ez első blikkre. Na jó, csak megpróbáljuk ezt a Sveti jure-t és persze a Skywalk-ot is, hisz részben ezért jöttem ide vissza, mert korábban kimaradt.

Ez volna az (nem saját felvételek!)

Az, hogy miért nem a saját felvételeim mutatom, arról picit lentebb…

Elindultam aztán Omisnál már esett is az eső, így gyorsan egy taktikai kávézást hajtottam végre 3-4 perccel az indulás után. 🤣

Bár előtte majdnem kilapítottak. Miközben parkolót kerestem megállt előttem egy mikrobusz amiből nem volt hátra kilátás. Annyira hirtelen állt meg, hogy nem tudtam látható helyre húzódni valamelyik oldal felé és pont ő kezdett tolatni. Duda, motor gázadás és pörgetés hatására megállt, nem sok híja volt. A nagy majdnem összetörés után kerestem egy helyet, hogy kávézzak, sikerült is találni egy egész tűrhetőt. Olasz pizzéria, nem valami nagy szám, szar kiszolgálással, de a kávé nagyon rendben volt. Omis szerintem tök cuki hely, nekem nagyon tetszik bár olyan tömeg van állandóan, hogy beszarás, de a hangulata ötös. 2 évvel korábban voltam már itt, akkor is nagyon tetszett.

Mire végeztem a nap is kisütött, lehetett indulni. Esőruha nélkül mentem tovább is, mert meleg volt és pára és nem akartam mindenhol izzadni 😂

Ahogy szeltem a kilométereket, párszor nekiindult esni, de egyszer sem vészesen. Ahogy haladtam fel szerpentinen a Sveti jure elágazás felé, elkezdett egyre jobban esni. Odaérve a kocsik a leágazásig értek. Itt pedig egy csávó közölte, hogy motorosoknak tilos felmenni, mert veszélyes. Belül „picit” őrjöngtem, hisz másodjára járok itt. Elsőre konkrétan nem találtam meg magamnak, nem néztem szét google-ban csak miután hazajöttem, most meg, mert nem engednek fel… Ez is csak azért zavart, mert másnap már menni kellett tovább, hogy látom én ezt így? Hát sehogy… Na jó félre álltam egy fa alá, mert elkezdett úgy esni, hogy ide kellett az esőruha is😃 Szél is alakult, de itt „lent”, nem volt vészes. Sőt mire leértem félig már elállt, mire teljesen, addigra elmentek a felhők is… Picit bosszús is voltam, bár az a tömeg nem lehetett egyszerű. Kocsival ne menjetek fel! Nem hiába lehet motorokat bérelni végig. Persze most ez épp cumi lett.

Kicsit tovább haladva visszafelé már korábban kinéztem egy szép kilátó helyet a tenger mellett, így meg is álltam, eső ruha sem kellett már, le is vettem. Folytattunk pár chatet meg ilyesmi, pihiztem, bambultam kicsit a messzibe😃

Kinéztem egy utat a térképen, elég kanyargósnak tűnt, jó lesz az, csinálunk felvételt legalább.

Az első pár kanyar igencsak tempós volt, majd lekanyarodtam a jelzett útra. Huha… meg is álltam, elég szűk volt az út meg nem is jó minőség. Nem is láttam még ilyet Horvátországban. Végülis a tovább haladás mellett döntöttem, mi baj lehet?😝 A kanyarok nem voltak igazán jók, az út nedves volt még és a növénydarabok miatt elképesztően nyálkás volt és csúszott. Többször sikerült megcsúszni. Igaz annyira kiszámíthatóan szokott ilyet tenni a motorka, hogy sosem pánikolok rajta 😎 Tempó vissza. Ez után sikerült egy hídhoz érni, ahol meg is álltam. Mivel nem fért el volna mellettem senki, odébb álltam meg.

Valahol itt értem révbe. Nem sokkal járhattam az eső után itt, a folyó felett még pára volt, közben raftingoltak rajta. /Bár ezt lehet nem is így hívják, mert ezek nagy úszógumik😂/

Egyszerűen van úgy, hogy minden ellened van, semmi sem úgy történik ahogyan szeretnéd és ha az út sem valami fényes a végén bizony még várhat egy csoda amiért megérte. Viszont amikor ott vagy csak akkor érted meg. Többször utaztam egyedül az elmúlt években és bár nagyon kerestem útitársakat, de már nem is bánom, hogy nem lett. Ez az út a sok hülyeség és bosszúság ellenére is sokat ad és érdekes leképezést is az elmúlt évekről. Aszem megvagyok, ideje volt 💯 😎

Ha érdekel a hely, akkor ajánlom a hangulata miatt.

Elég hosszan elidőztem itt,

még ettem egy kis szabadon nőtt fügét, majd indultam.
A következő állomás Omis mögötti hegyen volt, remek kilátást nyílt a városkára és a Cetina folyóra. Egyébként ezen a Cetinán nagyon érdemes volna lemenni, mert bitang hosszú és szép az út. Az Omis mögé vezető úton végig azon gondolkodtam, hogy nem-e Olaszországban vagyok-e. Nagyon kis romantikus út vezetett ide, elvarázsolt ez is.

Pláne az Omis mögötti látvány fentről ahogy a Cetina a tengerhez ér…

Miután lejutottam még elkanyarogtam a szálláson túl, hogy cuki nevű Dugi Rat település táblát lefotózzam Paprikának(😂), ha már itt voltak nászúton és sokat ratoltak😂.
Tanulva a múltból most tankoltam időben és utána mentem csak a szállásomra. A motor tiszta retek, de ekkor szúrtam ki, hogy szanaszét karcolta valami és majd elsírtam magam.

Visszanézve a képeket rájöttem… Nem vettem le a zárat egy megálló után, sőt ebbe 2x bele is rúgtam. Hát ez fáj.
Nézem a fülhallgatóm, nincs meg az egyik oldalán a szilikon. Ohh, de jó lesz így menni. Na ácsi, ezt a kúton vettem ki vagy 2-3 kilométerrel ezelőtt. Nyélgázzal oda, beállok és azonnal meglátom. Huh, ez megvan.

Na mondom ma ezt egy finom kajával kell zárni, mert jó és rossz dolgok is voltak, de legalább voltak👌 Megünnepeltem egy jó Jameson és egy nagyon finom étel társaságában.

Sokat tanultam a héten, pláne magamról és arról, hogy örülni kell mindennek.
Mire hazaérek pap leszek az k***a isten, de minimum valami zen mester 😂😂😂 Na jó csak kiegyensúlyozott talán vagy ilyeami.

Holnap irány Pag, 4 nap vár rám ott (hittem ezt még ekkor😃

pááá✌️